Üdvözöljük a hangyák lenyűgöző világában! Ma az északi félteke egyik legérdekesebb fajával, a Messor barbarus nevű, rendkívül szervezett aratóhangyával ismerkedünk meg. 

Hogy néz ki a Messor barbarus?

Ezek a 3 és 14 mm közötti méretű hangyák könnyen felismerhetők fekete mellkasukról és hasukról, a fejük színe pedig a sötétvöröstől a világosvörösig terjed. A jellegzetes vörös fej segít megkülönböztetni őket a többi Messor hangyától. A világos szőrzettel borított hangyák, különösen a hasüregükön, látványos látványt nyújtanak.

Honnan származik a Messor barbarus? 

A Messor barbarus egy mediterrán faj, amely Franciaországban, Spanyolországban és Észak-Afrikában található. Sziklás és homokos tájakon, száraz mezőkön, réteken és gyümölcsösökben érzi jól magát, a gyér növényzetű, hideg szelektől védett, lankás lejtőket kedveli.

Ezek a hangyák novembertől áprilisig téli álmot alszanak, és a föld alatti kamrákban tárolják a magokat, hogy túléljék a telet. A száraz, sziklás talajokat kedvelő hangyák egyedülálló mezőgazdasági rendszerükhöz kapcsolódnak. Mielőtt azonban felfedeznénk gazdálkodási technikáikat, értsük meg, miért mutatnak a Messor barbarus hangyák ilyen változatos formákat és méreteket.

Polimorfizmus

Őfelsége, a királynő

A királynő élettartama figyelemre méltó, akár 20 évig vagy tovább is élhet. Élete során több millió tojást rak, biztosítva a kolónia növekedését és túlélését. Mivel a Messor barbarus egynejű faj, fészkenként csak egy királynő van, ami még kritikusabbá teszi a szerepét.

Kisebb dolgozók

A királynő azonban nem egyedül látja el feladatait. A kisebb dolgozók, a kolónia legkisebb hangyái mindig ott vannak, hogy segítsenek. Ezek a szorgalmas, 3 és 8 mm közötti méretű dolgozók felelősek a költés gondozásáért. Nézd meg, hogyan mozgatják és bölcsőzik a tojásokat és a lárvákat olyan gondosan és precízen. Kis méretük lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyan navigáljanak a fészek bonyolult alagútjaiban.

Médiamunkások

Ezután következnek a médiamunkások, amelyek mérete közepes, 8 és 12 mm közötti. Ezek a hangyák elsősorban a fészken kívül dolgoznak, táplálékot keresnek és visznek vissza a kolónia fenntartásához. Méretük és erejük alkalmassá teszi őket ezekre a feladatokra, áthidalva a kisebb kisebbek és a nagyobbak közötti szakadékot.

Jelentősebb munkavállalók

Végül elérkeztünk a fő munkásokhoz, a kolónia katonáihoz. Ezek a félelmetes hangyák nagy fejükkel és erőteljes állkapcsukkal majdnem a királynőhöz mérhetők. A nagyméhek a fészek védelmezői, készen állnak arra, hogy megtámadjanak minden fenyegetést, ami az útjukba kerül. Veszély hiányában járőröznek a területen, és segítenek a többi hangyának a legnagyobb magvak feltörésében, megmutatva erejüket és sokoldalúságukat.

Dinamikus és adaptív kolónia

A Messor barbarus egyik leglenyűgözőbb tulajdonsága, hogy minden hangya képes a kolónia igényei szerint feladatot váltani. Ezt az alkalmazkodóképességet a feromonok tömeges kibocsátása váltja ki, amelyek jelzik a hangyáknak, hogy változtassák meg a prioritásaikat. Legyen szó a költés gondozásáról, az élelemszerzésről vagy a fészek védelméről, minden hangya döntő szerepet játszik a kolónia túlélésében és sikerében.

A Messor barbarus bonyolult és dinamikus világában a királynőtől a kisebbekig, a középső és a nagyobb hangyákig minden hangya hozzájárul a kolónia virágzó ökoszisztémájához. Együttműködésük és alkalmazkodóképességük nélkülözhetetlen.

Messor barbarus életciklusa: A tojástól a felnőtt hangyákig!

1. szakasz: A tojás

A Messor barbarus hangya útja apró tojásként kezdődik. Ezek a tojások érzékenyek, és megfelelő körülményekre van szükségük a megfelelő fejlődéshez. Körülbelül 10-14 napig tart, amíg a tojás átalakul a következő stádiumba: a lárvává.

2. szakasz: A lárva

Amint a tojás kikel, lárvává válik. Ez a szakasz 10-20 napig tart. Néhány más hangyafajjal ellentétben a Messor barbarus lárvák nem fonnak gubót. Ehelyett úgynevezett "meztelen bábokká" fejlődnek. 

3. szakasz: A báb

A bábállapotban történik a legdrámaibb átalakulás. A báb 10-25 nap alatt fokozatosan felveszi a kifejlett hangya alakját. Ennek a szakasznak a végéhez közeledve még azt is láthatjuk, hogy a báb mozgatja az antennáit.

4. szakasz: A felnőtt

Végül a hangya teljesen kifejlett felnőttként bújik elő. Az első napokban a hangya külső váza még puha és világos, de az érés során megkeményedik és sötétedik. A teljes folyamat a tojástól a felnőtt egyedig körülbelül 30-50 napig tart. Ez az időtartam olyan tényezőktől függően változhat, mint a hőmérséklet, a páratartalom, valamint a táplálék és a fehérjék elérhetősége. Fontos megjegyezni, hogy ezek a számok elméleti átlagok, és az egyes hangyák fejlődése kissé eltérő ütemben haladhat.

Magok gyűjtése

A 17. századtól a 19. századig a tudósok úgy vélték, hogy a Messor hangyák károsak a természetre, mivel akadályozzák a magok elterjedését. A modern kutatások azonban éppen az ellenkezőjét mutatták ki. A Messor hangyák, különösen a sivatagi környezetben, döntő szerepet játszanak a magok elterjedésében, ez a jelenség a Myrmecochory nevet viseli. Tanulmányok kimutatták, hogy a növényi biomassza kétszer olyan gyorsan nőhet e szorgalmas hangyák jelenlétében. Emellett a kutatások szerint a Messor barbarus közvetlen hatással van a gabonafélék elterjedésére, ami értékes szövetségessé teszi őket a fenntartható gazdálkodási gyakorlatokban.

A Messor nemzetség néhány más fajával ellentétben, amelyek inkább magányosan táplálkoznak, a Messor barbarus hangyák csapatban dolgoznak. Kiterjedt, akár 30 méter hosszú feromonnyomokat hoznak létre, megtisztítva az utat minden növényzet és állatfaj elől. Ezek a hangyák gyakran magraktárakat létesítenek az út mentén, ahol a magokat ideiglenesen tárolják, mielőtt más hangyák a fészekbe szállítják őket. Ez a csapatmunka elengedhetetlen, különösen a forró nyári hónapokban, amikor a hőmérséklet Spanyolországban és Észak-Afrikában akár a 30 °C-ot is meghaladhatja. A hangyák azon képessége, hogy a táplálékszerzési szokásaikhoz alkalmazkodnak, beleértve az éjszakai tevékenységre való átállást, amikor a hőmérséklet 33 °C fölé emelkedik, biztosítja a jó munka folytatását.

Hogyan választ magot a Messor barbarus hangya?

Először is, a Messor barbarus hangya mindig olyan magot választ, amely elfér a fészekben. Minél nagyobb a fészek, annál nagyobb magokat gyűjtenek. Egy Dél-Franciaországban végzett tanulmány szerint ezek a hangyák 0,2 mg-tól 60 mg-ig terjedő magokat gyűjtenek, és a kedvenc növényeikről választanak. Kedveltségük ellenére a fészket körülvevő növényvilág 50% magjait is összegyűjtik. Míg a felnőtt Messor barbarus hangyáknak nincs szükségük fehérjékre, a királynőnek és a lárváknak igen. Bizonyos fajok számára a fehérjék nélkülözhetetlenek, de a Messor barbarus hangyák által gyűjtött tápláléknak csak 1% részét teszik ki. Szükség esetén azonban ádáz vadászok lehetnek, amit a gyanútlan zsákmány, például a lassú férgek vagy a sérült rovarok gyors elfogása is bizonyít.

Amikor egy mag vagy annak maradványai már nem hasznosak, a médiumok vagy a kisebb hangyák a hulladéktároló területre szállítják. Ez a terület egyben az elhunyt hangyák végső nyughelyeként is szolgál.

A fészek belsejében

Egy kifejlett Messor barbarus fészekben körülbelül 90 000 egyedet számlálnak. A kolónia nagyobb része a szabadban dolgozik, de nem kevésbé érdekes az sem, amit bent csinálnak. 

Kiterjesztik az alagutak és kamrák hálózatát, amely nélkülözhetetlen a kolónia túléléséhez. E kamrák egy részét a költésnek szentelik, másokat magtárakká alakítanak át. Mindkét esetben elengedhetetlen a hőmérséklet és a páratartalom szabályozása.

Ezek a hangyák tárolják és ellenőrzik a magokat a kamrában, vigyázva, hogy a magok ne kezdjenek el erjedni.

Mint már tudjuk, a hangyáknak nincs foguk a szájukban. Van, amit mi általában "szájrészeknek" nevezünk. Evéskor a legyekhez hasonlóan viselkednek, a táplálékukat könnyebben lenyelhető péppé alakítják.

Szóval, mi volt a megoldás, amit a mi okos barbarus hölgyeink találtak?

A szájmirigyeikben található amiláz megkönnyíti a magvak feloldását, a keményítőláncokat glükózzá alakítja át. Ez a folyamat olyan anyagot eredményez, amelyet könnyebb felvágni, áthelyezni és megosztani a hangyák között. Amikor a hangyának táplálékra van szüksége, egyszerűen megszívja ezt a "kenyeret", hogy kivonja belőle a táplevet.

Emellett jelentős érdeklődés övezi azt is, hogy a Messor barbarus hangyák részt vesznek-e a trofallaxisban, azaz a szájról szájra történő táplálékmegosztásban. A több mint három órán át tartó megfigyelések nem mutattak ki trofallaxisra utaló jeleket e hangyák között. Elméletileg azonban lehetséges, különösen, ha kevés a mag, mivel a hangyák cukoralapú folyadékokhoz folyamodhatnak. Ilyen esetekben szükségessé válhat a trofallaxis. 

A Messor barbarus hangyák nagy gyakorisággal ápolják egymást. Ez a viselkedés hangsúlyozza létük kollektív jellegét, amely még a higiéniai gyakorlatukra is kiterjed.

Szóval...

A Messor barbarus hangyák más evolúciós utat választottak, mint a többi hangya. Míg a levélvágó hangyák gombákat termesztenek, a Formica rufa pedig gallyakból építenek kupolákat, addig a Messor barbarus aratóhangyák. A folyamatban lévő tanulmányok azt sugallják, hogy a Messor-fészkek a myrmecophile sokféleség jelentős tárházai lehetnek, amelyek a legjellegzetesebb szimbionták némelyikének adnak otthont.

A szimbionták e változatos közössége azt jelenti, hogy a Messor barbarus nemcsak a magok terjesztésével járul hozzá a növényvilág fejlődéséhez, hanem az állatvilágot is támogatja azáltal, hogy élőhelyet biztosít e rovarok számára. A kölcsönhatások e bonyolult szövevénye rávilágít a Messor barbarus ökológiai jelentőségére a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma stabilitásának fenntartásában.