hangyák viselkedése
Szóval… Ki vezeti valójában a hangyabolyt?
dec
Ki vezeti valójában a hangyabolyt?
(Segítség: nem az, akire gondolsz)
A közgondolkodásban az hangyaboly középpontjában egy hatalmas királynő áll, aki parancsol és irányítja alattvalóit. A szociobiológia és a viselkedésökológia kutatásai azonban egy egészen más valóságot mutatnak.
Az hangyabolyok központi vezetés nélkül működnek.
A királynő nem ad parancsokat, nem szervezi a munkát és nem irányítja a kolónia stratégiáját. Ehelyett a kolónia több ezer munkás kölcsönhatásából kialakuló, elosztott folyamatok révén működik.
Ha támogatni szeretne minket, rendelhet egy posztert; Kövesse a linket a hangya poszterek és kap 10% le a promóciós kódot antblog10.
Kollektív intelligencia hierarchia hiányában
A fészekben a hangyák nem alakítanak ki olyan hierarchikus struktúrákat, amelyek összehasonlíthatók az emberi társadalmi rendszerekkel. A munkások követik egyszerű viselkedési szabályok, reagálva a környezeti feltételekre és más egyedek által elhelyezett feromon jelekre.
Ez a lokalizált interakciók felhalmozódása azt eredményezi, amit a kutatók úgy írnak le, mint kollektív intelligencia. Stephen C. Pratt (Arizona Állami Egyetem) ezt a koncepciót a következőképpen fogalmazza meg:
“A kolónia agya a munkások csoportja között oszlik meg.”
Ebben a keretrendszerben minden hangya neuronhoz hasonlóan működik, míg a feromonok a kommunikációs jelek egy elosztott neurális hálózatban. A kolónia viselkedése nem egyetlen irányító entitásból, hanem ebből a hálózatból fakad.
A királynő tényleges szerepe
A királynő elsődleges feladata reprodukció. Noha feromonjai befolyásolják a munkások viselkedését, gyakran fenntartva a kolónia összetartását és gátolva a munkások termékenységét, ő nem irányítja a kolónia tevékenységét.
A CNRS 2023-as tanulmánya a következő témáról: Lasius niger ezt világosan illusztrálja: amikor a dolgozókat kísérletileg eltávolították, a királynők csökkentették a tojásrakást és újra elkezdték a fiókák gondozását, ami egy érett kolóniában általában korlátozott viselkedés. Amikor a dolgozók visszatértek, a királynő visszatért speciális reproduktív szerepéhez.
Ez a reagálóképesség azt mutatja, hogy a kolónia szabályozza a királynőt, és nem fordítva.
Ez a dinamika alátámasztja E. O. Wilson régóta fennálló jellemzését a hangyabolyokról, miszerint azok szuperorganizmusok, amelyben az egyes hangyák egy nagyobb, integrált biológiai rendszer sejtjeiként működnek.
Elosztott döntéshozatal és társadalmi intelligencia
A tudósok a következő kifejezést használják: társadalmi intelligencia a kolónia kollektív információfeldolgozási képességének leírására.
Egyetlen hangya korlátozott kognitív képességekkel rendelkezik, de csoportszinten a kolóniák képesek:
-
a környezeti feltételek értékelése
-
konszenzuson alapuló döntéseket hozni
-
alkalmazkodni az új kihívásokhoz
-
a kollektív “tanulás” formáinak bemutatása”
Példa: Fészekhely kiválasztása
A fészek áthelyezése során bizonyos munkáscsoportok (például a gondozók) kémiai jeleket bocsátanak ki, amelyek arra ösztönzik a felderítőket, hogy potenciális helyszíneket keressenek. A felderítők felmérik ezeket a helyszíneket, és ígéretes helyeken feromonokat helyeznek el. Ahogy egyre több felderítő ellenőrzi ugyanazt a helyszínt, a feromonjel erősödik, és végül túllépi azt a küszöbértéket, amely az áthelyezést kiváltja.
Ez a folyamat nem igényel vezetőket vagy központi koordinációt. A konszenzus teljes mértékben a pozitív visszacsatolási hurkok és elosztott értékelési mechanizmusok, egy rendszer, amelyet mind a biológia, mind a matematikai modellezés területén széles körben tanulmányoztak.
Amikor a hangyák háborúba mennek
A kolónia szintű agresszió is inkább kémiai és ökológiai elveket követ, mint tudatos stratégiát.
Olyan fajok, mint Formica rufa több ezer embert érintő, nagyszabású területi konfliktusokban vesznek részt. Az agressziót elsősorban a következő tényezők váltják ki: kutikuláris szénhidrogén-jellegzetességek, amelyek kolóniaspecifikus azonosítóként működnek. Tanulmányok a Formica exsecta (Martin & Drijfhout, 2009) kimutatták, hogy még a szagprofilok kisebb eltérései is ellenségeskedést válthatnak ki.
A környezeti tényezők modulálják ezeket a válaszokat.
Az erőforrások iránti nagy kereslet, a népesség növekedése vagy a szezonális terjeszkedés időszakai összefüggenek a konfliktusok gyakoriságának növekedésével. Parmentier és társai (2024) dokumentálták a konfliktusok tavaszi csúcspontját, amikor a kolóniák aktívan terjeszkednek táplálékkeresési területeiken.
Amint az ökológiai nyomás csökken vagy a területi célok elérése megtörténik, az agresszió gyorsan csökken. Ez a dinamika aláhúzza az ant háborúskodás kémiai és szituációs (nem érzelmi) alapját.
Hogyan “tudja” a királynő, hogy hány tojást kell raknia?
A kolónia működésének másik kulcsfontosságú kérdése az, hogy a királynők hogyan szabályozzák a tojásrakás mennyiségét. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a tojásrakás gyakoriságát a következő tényezők szabályozzák: visszajelzés a kolóniától, nem pedig belső döntéshozatallal.
A legfontosabb hatások a következők:
-
a kolónia táplálékfelvétele
-
teljes munkavállalói aktivitás
-
a lárvák táplálkozási igényei
-
feromonális interakciók a munkásokkal
A királynő feromonjai számos fajnál elősegítik a reproduktív munkamegosztás fenntartását azáltal, hogy gátolják a munkásnők petefészkének aktiválódását. A királynőben zajló hormonális mechanizmusok – amelyekre a munkásnők feromonjai hatnak – tovább szabályozzák a petesejtek fejlődését és befolyásolják a kasztok meghatározását (D’Ettorre et al., 2023).
Ezek a folyamatok egy finoman hangolt szabályozó rendszert tárnak fel, amelyet inkább a kolónia szintű jelek vezérelnek, mint a királynő szintű irányítás.
A gyönyörű káosz, ami mindezt alátámasztja
bekezdés
Rend vezetés nélkül
Bár a hangyabolyok kívülről kaotikusnak tűnhetnek, valójában mélyen strukturált kémiai kommunikáció, visszacsatolási hurkok és önszervező folyamatok irányítják őket.
A kolónia nem központosított hatóságként működik, hanem decentralizált, adaptív hálózat, egy szuperorganizmus, amelyben a koordináció az egyének kollektív cselekedeteiből alakul ki.
Nincs uralkodó, nincs felülről jövő parancs, nincs stratégiai zseni: csak egy rendkívül hatékony, evolúciósan kifinomult, elosztott intelligencia rendszer.
