Tetraponera rufonigraA Tetraponera rufonigra, más néven a kétszínű fa hangya Dél- és Délkelet-Ázsiában őshonos. Indonéziától Indiáig megtalálhatóak. Ezek a hangyák mind a természetes, mind az ember által befolyásolt környezetben egyedülálló helyet vájtak maguknak.

Tetraponera rufonigra jellemzően üreges faágakban, faépítményekben vagy akár bambuszban fészkelnek. Rendkívül alkalmazkodóképesek, kedvelik a napos erdőszéleket, és időnként régi házak fagerendáiban is otthonra lelnek.

A fészkük bejárata általában egy kis lyuk, amelyen csak egy munkáshangya tud átjutni - ez egy védekezési taktika a betolakodókkal szemben.

Ezek a közepes méretű hangyák feltűnő megjelenésűek: fekete fejük, vörös mellkasuk és fekete hasuk jellegzetes kétszínű megjelenést kölcsönöz nekik. A fürge és gyors munkáshangyák kiváló látással rendelkeznek, így gyorsan reagálnak a mozdulatokra, és szükség esetén akár ugranak is.

A kolóniák jellemzően egynejűek, 300-500 egyedet számlálnak, bár egyes nagyobb kolóniák elérhetik az 1000 hangyát is. Alkalmanként több királynővel rendelkező poligén kolóniákról is beszámoltak. A királynő akár 15 évig is élhet, fáradhatatlanul tojásokat rak, amelyeket a dolgozók bábokká, majd végül kifejlett hangyákká nevelnek. Érdekes módon a kutatóknak még nem sikerült meghatározniuk, hogy egyes lárvák miért fejlesztenek gubót, míg mások szabadon maradnak.

Tetraponera rufonigra a hangyák agresszivitásukról ismertek, különösen más hangyafajok iránt. Aktívan vadásznak a kis rovarokra a fullánkjukat használva, amelynek csípése a darazsakéhoz hasonlítható. Az elpusztult rovarok is ízletes ételt jelentenek, amelyeket gyakran lenyűgöző csapatmunkával visznek vissza a fészekbe.

Például egy tücsökláb fészekbe cipelése közös erőfeszítéssé válhat, ami néha kreatív megoldásokat igényel, például a könnyebb szállítás érdekében kisebb darabokra kell vágni. Miután a hangyák végeztek a lakomával, a maradványokat kidobják a fészekből, tisztán tartva a környezetüket. Még az erdő talaján eldobott darabokat is újra megvizsgálják, hogy biztosítsák, hogy nem vesznek kárba tápanyagok.

Táplálékuk fehérjéket, édes növényi nedvet, nektárt, levéltetvek mézharmatát és más cukros anyagokat tartalmaz. Életfontosságú szimbiózisokat is fenntartanak. Például védik az akácfákat azáltal, hogy elpusztítják a parazitákat és elriasztják a nagyobb emlősöket, míg a fák menedéket és táplálékot nyújtanak nekik. Hasonlóképpen, a Rhizobiales baktériumokkal való társulásuk segíti őket a létfontosságú tápanyagok, például a nitrogén felvételében.

A tudományos vizsgálatok rávilágítottak a fizikai tulajdonságok eltéréseire. T. rufonigra, különösen a középső testrészük és a keskeny derekuk. Ezenkívül a kolóniájuktól való elszigeteltség idővel növeli agressziójuk szintjét, valószínűleg a feromonális "identitásuk" elvesztése miatt. Ez még a saját fajtársaikkal szemben is ellenséges viselkedést eredményez - egy lenyűgöző, de rejtélyes viselkedési alkalmazkodás.

Tetraponera rufonigra a hangyák összetett és bonyolult életét példázza. Egyedi fészkelési szokásaiktól kezdve agresszív vadászati taktikáikig és szimbiózisukig ezek a hangyák továbbra is izgatják a kutatókat és a természet szerelmeseit egyaránt.