A hangyák irányérzékének megértése
Új kutatási eredmények
A kutatók egykor úgy vélték, hogy a hangyák csak úgy tudnak navigálni, hogy ugyanazokat a fix pozíciókban lévő tájékozódási pontokat követik, ez az elképzelés az úgynevezett Egocentrikus térbeli feldolgozás. De mit is jelent ez pontosan? Az "ego" kifejezés a görög "én" szóból származik, a "centrikus" pedig arra utal, hogy az ábrázolás középpontjában áll. Egyszerűbben fogalmazva, úgy gondolták, hogy a hangyák csak egyetlen nézőpontból képesek felismerni a környezetüket.
Gondoljunk csak bele: ha egy hangyát arra kényszerítenénk, hogy oldalra vagy fejjel lefelé járjon, látszólag eltévedne. Ez arra késztette a tudósokat, hogy hangsúlyozzák a feromonok szerepét a hangyák navigációjában, mivel úgy tűnt, hogy a hangyák nagymértékben támaszkodnak az antennáikra (a szaglásukhoz hasonlóan) a mozgás során.
Új kutatási eredmények
Antoine Wystracha spanyol sivatagban élő Cataglyphis Velox hangyákon végzett tanulmányából kiderült, hogy ezek a hangyák figyelemre méltó navigációs teljesítményre képesek. Képesek megjegyezni az útvonalukat, és még visszafelé is képesek navigálni, a kanyarokat és az akadályokat visszafelé véve. Ez azt jelenti, hogy a testük a megjegyzett útvonallal ellentétes irányban mozog, ami olyan, mintha visszafelé vezetnének - ez egy kihívást jelentő feladat.
Ez a képesség akkor bizonyul előnyösnek, amikor a hangyának hátrafelé kell húznia egy nehéz tárgyat, le kell dobnia, hogy felfedezze a környezetét, majd vissza kell térnie, hogy visszaszerezze azt. Ez azt bizonyítja, hogy a hangyák kiváló rövid távú memóriával rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy emlékezzenek és visszavezessék lépéseiket.
Haladó navigációs technikák
Idővel az entomológusok - a görög "entomon" szóból származó rovarok tanulmányozásával foglalkozó szakemberek - megfigyelték, hogy a hangyák képesek lehetnek a lépteik számolására vagy a fény felismerésére is.
A szárnyas hangyák fején található három kis szem, az okcellák jelenléte további bizonyíték arra, hogy a hangyák képesek a fény alapján történő tájékozódásra. Ezek az okcellák az iránytűhöz hasonlóan működnek, jelzik a nap helyzetét, és megerősítik, hogy a hangyák agya úgy van bekötve, hogy a fényt navigációs jelzőfényként használja.
Összetett lények, nem egyszerű robotok
Ami különösen tanulságossá teszi ezt a tanulmányt, az az a felismerés, hogy a hangyák sokkal összetettebbek, mint korábban hitték. Több agyterületet használnak a világukban való tájékozódáshoz, ami azt bizonyítja, hogy nem csupán egyszerű, agyatlan robotok, hanem kifinomult és bonyolult lények.
Köszönjük, hogy velünk tartanak a hangyák figyelemre méltó tájékozódási képességének felfedezésében. Kérjük, ossza meg velünk gondolatait a hozzászólásokban, és tájékoztasson bennünket a hangyakolóniákkal vagy a természetben végzett saját megfigyeléseiről.