Emberi szemmel nézve kezdetben nem sokat veszünk észre a hangyák szaporodásából. Ezért ma a Föld egyik leghihetetlenebb állatának szaporodási titkaiba kalauzolunk el.
A PÁRZÁSI ESEMÉNY
A hangyák szaporodása egy látványos eseménnyel kezdődik, amit úgy hívnak, hogy a párzási repülés. E repülés során a különböző kolóniákból származó szárnyas hímek és nőstények egyszerre szállnak a levegőbe, biztosítva a genetikai sokféleséget a hangyabolyok között. Ezt a szinkronizált eseményt gyakran környezeti jelzések, például heves esőzések vagy hőmérséklet-változások váltják ki. Egyes esetekben a hímek repülnek először és bocsátják ki feromonjaikat a levegőbe. A nőstények a feromonok szagát érezve gyorsan csatlakoznak hozzájuk a levegőben.
A párzási repülés nagyszerűsége ellenére magas az áldozatok száma. Ennek ellensúlyozására a kolóniák több száz vagy akár több ezer hangyát küldenek ki. Érdekes, hogy néhány ritka hangyafaj, mint például Mycocepurus smithii, megkerülni ezt a veszélyes folyamatot. Ezek a hangyák klónozással szaporodnak, amit parthenogenezisnek neveznek. Ez a folyamat különleges, mivel nem vesznek részt benne hímek. A szaporodásnak ez a formája azonban meglehetősen ritka a hangyafajok között.
A hangyák életciklusa
A párzási repülés befejezése után a megtermékenyített királynő leszáll, és megkezdi új életét. Első cselekedete, hogy eltávolítja szárnyait, és táplálékként elfogyasztja azokat. Az első meg nem termékenyített tojásait is megeheti, hogy erőt gyűjtsön. Ekkor minden kalória értékes. Az első hangyacsomót, amelyet termel, nanitáknak vagy minimáknak nevezik. Ezek a kezdeti munkások kisebbek, és segítenek a kolónia létrehozásában.
Ahogy a kolónia növekszik, a királynő kizárólagos feladata a tojásrakás lesz, míg a dolgozók minden más feladatot átvesznek. Ez a munkamegosztás teszi lehetővé a kolónia gyarapodását. A hangyák életciklusa négy szakaszból áll: tojás, lárva, báb és kifejlett egyed. Az egyes szakaszok időtartama fajonként változik, de az általános folyamat egységes marad.
Tojás
A hangya 7-14 napig marad a tojásban. Az időbeli eltérés természetesen függ a fajtól, de a hőmérséklettől és a páratartalomtól is. Ezek a tojások fehér színűek, zselatinos állagúak. A madártojásokkal ellentétben a hangyatojásokat nem védi erős kalciumpajzs. Puha és viszonylag sérülékenyek. Túlélésük a kollektívától függ.
Lárvák
A lárvák a következő stádium. A lárva sárgás, halvány és átlátszó. Úgy mozog és úgy néz ki, mint egy kukac. A lárvának növekedése során le kell vedlenie a bőrét, kicsit úgy, mint a kígyóknak. A kifejlett hangyák nem képesek szilárd táplálékot fogyasztani, de a lárvák nem osztoznak ezekben a korlátozásokban: közvetlenül a forrásból származó rovarokat ehetnek. Néhány hangyafajnál megfigyelhettük, hogy egész rovarokat vagy azok részeit viszik be a hangyabolyba. Ezt a táplálékot gyakran közvetlenül a bölcsőbe viszik. Vannak olyan hangyafajok is, amelyek fordítva teszik, és a lárvákat a táplálékforráshoz viszik. A lárvának 1-2 hétre van szüksége ahhoz, hogy elérje a következő stádiumot..
Bábok
A bábállapot az utolsó lépés a kifejlett hangyává válás előtt. A hangyáknak ebben a szakaszban még mindig szükségük van a dolgozók táplálására. A bábok fehér vagy barnás gubóba burkolóznak. Ha csak ránézel, láthatod, hogy a hangya formát ölt. A lábak és az antennák a legmegkülönböztethetőbb jellemzők. Egyes fajoknál azonban a bábok úgy néznek ki, mint egy tömör, nagyobb tojás, mintha gubóba burkolóznának. A fajoktól függően a bábnak 9 naptól 1 hónapig tart, amíg kifejlett hangyává válik.
Felnőtt
A fiatal hangya könnyebb, mint a többi dolgozó. A teste kissé átlátszó, és ahogy öregszik, egyre sötétebb lesz. A táplálék sokféleségének hiánya miatt a dolgozók első generációi gyakran kisebbek és vékonyabbak, mint a következő generációk.
A hangyák birodalmában a hímeknek egyetlen céljuk van: a szaporodás. Rövid életet élnek, és nem járulnak hozzá a kolónia napi tevékenységéhez. A nőstények viszont királynőkre és dolgozókra oszlanak. Mielőtt királynővé válna, a hangyapár nem túl aktív, energiáját a későbbi szaporodásra tartalékolja. Amint királynővé válik, életét a tojásrakásnak szenteli. A munkáshangyák, amelyek mind nőstények, különböző szerepekre oszlanak, például katonák, ápolónők, felfedezők és földművesek.
Munkamegosztás
A hangyakolóniák rendkívül szervezett munkamegosztást mutatnak. A szaporodási kasztot a királynő és a hímek alkotják, míg a munkáskaszt minden más feladatot ellát. Egyes fajoknál a dolgozók polimorfizmust mutatnak, ami azt jelenti, hogy különböző méretűek, hogy bizonyos feladatokat hatékonyabban lássanak el. Például a mézelő hangyáknak vannak speciális dolgozóik, amelyek az élelmet tárolják. Atta fajoknak nagyméretű katonáik vannak a kolónia védelmére.
Ha a dolgozók két különböző méretűek, a fajt dimorfnak nevezzük. Ha kettőnél több méret létezik, akkor polimorfnak nevezzük. A legtöbb más faj monomorf, azaz a dolgozók egyetlen méretűek. Ezt a társadalmi struktúrát, ahol a szaporodó kaszt elkülönül a dolgozóktól, euszociálisnak nevezzük. Az euszociális társadalmak a királynő és a költés védelmét szolgálják, és nemcsak a hangyáknál, hanem a méheknél, darazsaknál, egyes rákféléknél, sőt bizonyos patkányfajoknál is előfordulnak.
Genetika
Kíváncsiak lehetnek arra, hogy a hangyakirálynő hogyan képes aktívan váltani a nőstények és a hímek előállítása között - ez a fogalom számunkra, emberek számára teljesen idegen.
Ne feledje, hogy a királynő egész életében képes megtartani a működőképes spermiumokat. A petesejtek megtermékenyítése felett is ő rendelkezik: ha nem termékenyíti meg a petét, hímivarsejtet hoz létre. Ezt a folyamatot nevezik parthenogenezisnek, az emlősöktől eltérő, ellenőrzött szaporodás módszerének. Lényegében a hím hangyának nincs apja, csak anyja.
A hímek haploid spermiumokat termelnek, ami azt jelenti, hogy csak egy kromoszómakészlettel rendelkeznek. A királynők szintén haploid petéket termelnek, de amikor a nőstény úgy dönt, hogy megtermékenyíti őket, akkor a petéknek két kromoszómakészlete van, és diploid egyeddé fejlődik: nőstény lesz belőlük. Ha a petesejtet nem termékenyítik meg, az haploid marad, és hím lesz belőle.
Talán hallottad már, hogy a munkáshangyák aszexuális kasztok, de ez nem teljesen pontos. Míg egyes fajok, mint például a hangyák nemzetségébe tartozók Pheidole, steril dolgozókkal rendelkeznek, ezek kivételek. Genetikailag minden dolgozó nőstény.
Meglepő módon a legtöbb fajban a dolgozók ugyanúgy képesek tojást rakni, mint a királynő. Akkor miért nincs tele a fészek az összes potenciális dolgozó tojásaival? A királynő olyan hormont termel, amely megakadályozza, hogy a többi nősténynek petefészkei fejlődjenek. Egy másik hipotézis szerint a lárvák is ugyanezt a hormont sugározzák, ami megmagyarázná, hogy a dolgozók miért termelnek tojásokat, amikor távol vannak a fészektől.
Valószínűleg kitaláltad, hogy a dolgozókat egyetlen hím sem termékenyíti meg, vagyis csak megtermékenyítetlen petéket hoznak létre. Így a dolgozók csak hímeket tudnak termelni. Bár a hímek nélkülözhetetlenek a faj elterjedéséhez, nem járulnak hozzá a mindennapi feladatokhoz, mint a dolgozók. Ezért van az, hogy egy olyan kolónia, ahol csak egy királynő van, gyakran röviddel a királynő elhalálozása után elpusztul.
A tojást tojó dolgozókkal kapcsolatos másik probléma, hogy ezek az egyedek kevésbé produktívak lesznek. Ennek megelőzésére egyes hangyafajoknál a dolgozók más dolgozókat felügyelnek. Az ilyen rendfenntartó tevékenységek által kiváltott stressz arra késztetheti a dolgozókat, hogy elnyomják szaporodási képességeiket. Ez a "rendfenntartó erő" akár a tojásokat is elfogyaszthatja, ha a vétkes dolgozó nem engedelmeskedik. A hangyák birodalmában a szaporodást kordában kell tartani.
A hangyák valóban figyelemre méltó élőlények, összetett társadalmi struktúrával és életciklussal, amelyek biztosítják kolóniáik túlélését és sikerét. A különböző környezetekben való alkalmazkodási és boldogulási képességük a bolygó egyik legsikeresebb rovarcsoportjává teszi őket.
Remélem, hogy a hangyák szaporodásáról és életciklusáról szóló áttekintést izgalmasnak találja! Ha további kérdésed van, vagy további részletekre van szükséged, kérdezz bátran.